Két nappal a ceremónia után végre lementem a pincébe, hogy megnézzem Jace-t. Az alapvető felszerelések rendelkezésére álltak, és naponta kétszer kapott enni. Volt egy mosdója, egy vécéje, egy nyitott zuhanyzója, valamint egy priccse ágyneművel. Nem voltam embertelen, még ha egy olyan rohadék is volt, aki megérdemelte a szenvedést.

„Jól nézel ki, Jace” – mondtam neki.

„Meddig akarsz még itt tartani