Valora szemszöge

Valeriana fejet hajtott előttem, hosszú pofáján mosoly bujkált, felfedve fehér, borotvaéles fogait. Hatalmas volt és dicsőséges; soha nem láttam még hozzá hasonlót. Ez a hely is olyan valóságosnak és hihetetlennek tűnt. Szinte éreztem az óceán permetét az arcomon és a hajamba kapó lágy szellőt.

Olyan felszabadító volt, végre kaptam levegőt. Nem volt fájdalom, nem volt szorongás. C