Két perccel azután, hogy Elara és az anyja visszaültek, hogy hagyják Silast levegőhöz jutni, kopogás hallatszott az ajtón, majd Reeve lépett be.

Mosolyra húzódott a szája Silas családja láttán. Ez volt az első mosolya tegnap óta, és nagyrészt annak a megkönnyebbülésnek szólt, hogy Elara nem veszítette el az apját.

Elarának csak ennyit mondott: – Megmondtam, hogy rendben lesz.

Elara bólintott; a sz