KAELIE NÉZŐPONTJA

Késő estig az irodában maradtam, mígnem a levegőt már fojtogatónak kezdtem érezni. Úgy döntöttem, elhagyom az irodát, és teszek egy sétát a kertben. Nem számítottam rá, hogy Zareket a magánkertben látom ülni. A szökőkút előtt volt, és csak meredt maga elé. Azonnal észrevett, meleg mosollyal üdvözölt, és intett, hogy menjek oda hozzá. Amikor karnyújtásnyira értem, magához húzott,