ZAREK SZEMSZÖGE

Egy roncs voltam.

Ez volt az egyetlen pontos kifejezés arra, hogyan tudtam volna leírni magam. Majdnem két hónap telt el, és ha akartam volna, megmondhattam volna a pontos napok, sőt az órák számát is, de annyira feszült voltam, hogy legtöbbször arra is alig emlékeztem, hol vagyok. Mindenki úgy figyelt engem, mint egy felhúzott rugót, ami bármelyik pillanatban elpattanhat. Talán az