KAELIE SZEMSZÖGE

A nap hátralévő részében olyan volt, mintha egy idegennel élnék együtt. Néhány másodpercnél tovább nem nézett rám, és olyan sűrű volt köztünk a feszültség, hogy vajat lehetett volna szelni vele. Reméltem, hogy még a nap vége előtt megbocsát, de semmi sem változott. Amikor mentünk betakarni a lányokat, hozta a megszokott formáját, de amint kiléptünk a szobából, megint úgy tett, min