ZAREK SZEMPONTJA

Hűvös szél fújt, ami természetellenesnek hatott. Olyan volt, mint egy figyelmeztetés, ami arról suttogott, mi minden sülhet el rosszul. Rico mellettem volt, szótlanul, de ugyanolyan feszülten. A lovak lassan haladtak, mintha ők is éreznék a veszélyt. Ott volt a levegőben, körülöttünk kavargott, azzal fenyegetve, hogy megfojtja a maradék jót is.

– Mi van, ha rosszul választottál? –