LYRAEA SZEMPONTJA

„Én? Én ne— Nem tettem ellene semmit” – dadogtam védekezőn.

„Hazudsz! Te küldted ki az előtérbe, amikor tudtad, hogy a családod meg fogja támadni a falkámat. Ez mind a te lelkeden szárad!”

Felemelte a kezét, hogy megüssön. Pislogtam egyet, és mire kitisztult a látásom, Luthier alfa már ott termett előttem, elállva az útját.

„Elég!” – ordította rá.

„Miért?” – üvöltött vissza a más