VARKON SZEMSZÖGE

Tudtam, hogy Jovanna követ, de nem álltam meg, amíg be nem léptem az irodámba.

Mielőtt az ajtó bezárult volna, ellökött maga mellett, és beviaskodott a helyiségbe.

– Miért rontasz el mindent! – csapott öklével az asztalra, dührohamában.

– Miről beszélsz? – kérdeztem nyugodtan, helyet foglalva.

– Hogy miről beszélek? – horkant fel, és a homlokát tenyerelte. – Pontosan tudod, miről