LYRAEA SZEMPONTJA

Apám mellém ült, és a karjaiba vont.

Addig ölelt, amíg bele nem olvadtam a testébe, és sírni kezdtem.

Egészen idáig megkérdőjeleztem az irántam érzett szeretetét.

Soha nem mások jelenlétében, csak a szívem mélyén.

Most viszont egyszerűen csak örültem, hogy újra megölelhetem.

– Mit tett veled az a fattyú? – Tolt el magától, csak hogy szemügyre vegyen. – Miért nézel ki ilyen elgyöt