LYRAEA NÉZŐPONTJA

Visszaültem a helyemre, és vártam, mit mondanak a bátyáim.

Egyikük sem szólalt meg azonnal. Csak némán bámulták egymást.

Nem bántam a csendet. Lehetőséget adott a megnyugvásra.

Nem tagadhattam, hogy nagyon feldúlt voltam.

Annyira bosszús, hogy még a farkasomat is éreztem a pillanat hevében.

El sem hittem, hogy az apám ugyanazzal a vággyal tér vissza, hogy férjhez adjon, miközben