TIZENHATODIK FEJEZET

SIENNA SZEMSZÖGE

Bárhová mentem – mindig ugyanez volt.

"Szia. A munka miatt jöttem. Láttam a felvételt hirdető táblát."

"Ó, igen, sürgősen szükségünk van valakire. Mi a neved, kedvesem?"

"Sienna. Sienna Vance."

Elmosolyodtak. Kezembe nyomtak egy űrlapot. Néha még meg is dicsértek.

Aztán meglátták.

A tekintetük a nyakamra vándorolt. Az arcuk megváltozott.

"Ó... nagyon sajnálom.