Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
NEGYEDIK FEJEZET
Sienna szemszöge
Pontosan hat óra volt, amikor megálltam az Oak Fern Bistro előtt. Gombóc volt a gyomromban. Nem az a pillangós-rúzsos izgalom volt ez, hanem afféle jeges rémület. Az a fajta „nem akarok itt lenni, de túl udvarias vagyok ahhoz, hogy lelépjek” érzés.
Oakhaven az a fajta kisváros volt, ahol az emberek mindent észrevettek. Ahol tüsszentettél egyet, és három utcával