88. FEJEZET

SIENNA SZEMSZÖGE

Nem tudtam aludni. Egyszerűen nem ment. Csak forgolódtam, lerúgtam a takarót, aztán újra magamra húztam, mintha ez bármit is megoldana a fejemben kavargó zűrzavarból. A plafont bámultam. A falat néztem. Még a szememet is lehunytam párszor, remélve, hogy ha csak tettetem az alvást, az agyam veszi a lapot és tényleg hagy pihenni. De nem működött. Hogyan is aludhatnék, am