KILENCVENHÁRMAS FEJEZET

SIENNA SZEMSZÖGE

Lehajolt, és az arcát a combjaim közé fúrta, mintha kiéhezett volna rám, és abban a pillanatban, hogy megéreztem a nyelvét a pinámon, olyan hangosan ziháltam fel, hogy a hátam a hideg csempefalnak csapódott.

„Roman! A kurva életbe!” – nyögtem, a hangom átokként visszhangzott a gőzös fürdőszobában. A nyelve először lassan mozgott, lusta, éhes köröket leírv