33. FEJEZET

MILA SZEMSZÖGE

Zane halkan felnyögött, ahogy megmozdult mellettem. A karja a derekam köré csúszott, mintha nem állna készen arra, hogy elengedjen. Magához rántott, amíg minden porcikáját nem éreztem, aztán figyelmeztetés nélkül újra belém csúsztatta a farkát. A lélegzetem azonnal elakadt.

– Zane – mondtam gyorsan, halk, de sürgető hangon –, vedd ki.

Meg sem rezzent. – Hadd maradjak így