40. FEJEZET

MILA NÉZŐPONTJA

– Zane… – szólítottam meg, de aztán a düh tűzként söpört végig a mellkasomon. Hogy merészeli? Miután három egész napig válaszra sem méltatott, nem hívott, sőt, még csak egy árva magyarázatot sem adott, most hirtelen megjelenik, és mit akar? Kifizetni a ruháinkat, mintha minden a legnagyobb rendben lenne?

A pénztáros felé fordultam, és érzelemmentesen közöltem vele: