46. FEJEZET

ZANE SZEMSZÖGE

Hazaértünk, és őszintén szólva már nagyon régóta nem éreztem magam ilyen teljesnek; mintha minden a helyére kerülne az életemben, anélkül, hogy próbálkoznék. Mila velem volt, nálam aludt, nem veszekedtünk, egyszer végre nem taszítottuk el egymást, és ott viselte a bélyegemet a nyakán, minden pillantásnál emlékeztetve arra, hogy az enyém. Fogtam a derekát, ahogy végigment