60. FEJEZET

ZANE SZEMPONTJA

– Mi van? – Mila zihált, a hangja alig volt több suttogásnál, a szeme még mindig tágra nyílt a hitetlenkedéstől, mintha el sem hinné, mi történt az imént. Én viszont válaszolni sem tudtam, gondolkodni sem voltam képes, mert a farkam még mindig lüktetett a fájdalomtól; sajgott attól, hogy félúton hagytam abba, még mindig kemény volt, nehéz, nedvedzett, és vágyott a szaba