77. FEJEZET

ZANE SZEMSZÖGE

– Orvost! Orvost! Orvost! Kérem, segítsenek! Valaki segítsen! – ordítottam teli torokból, miközben Milát rohantak befelé a hordágyon. A ruhája csupa vér volt, az arca sápadt, a teste pedig ijesztően mozdulatlan. A mellkasom szét akart szakadni, a lábam elgyengült, de nem hagytam abba a futást az ápolók mellett, mintha az üvöltésem valahogy életben tarthatná őt.

– Átvesze