107. FEJEZET

MILA SZEMSZÖGE

– Hozzám jössz feleségül, Mila?

– Zane... – ziháltam fel, a hangom elcsuklott. Pislogtam rá, teljesen váratlanul ért. A szívem megdobbant a mellkasomban, a szemem tágra nyílt, amint a kezében lévő kis bársony dobozra és a benne szikrázó gyűrűre tévedt a tekintetem. Erre nem számítottam. Nem itt. Különösen nem úgy, hogy a szüleim sírja előtt állunk.

Zane halvány mosollya