„Hogy elintézted Jozefet.” Néha túl okos a saját érdekében, gondolta Viktor. Megigazította magát, hogy a hátán feküdjön, és felnézhessen rá.

„Ezt nem kell megköszönnöd. Tudom, hogy nem helyeselted” – mondta neki. Elena továbbra is a hajába túrt az egyik kezével, a másikat pedig a mellkasára tette.

„Én is ugyanezt tettem volna? Valószínűleg nem, de ez talán azért van, mert nem tudom, hogyan kell” –