Tessa

Besétáltam az árvaházba, köszöntem az alkalmazottaknak, miközben a közösségi terem felé tartottam. Szerencsére már mindenki ismert, így nem állítottak meg, és nem kérték az igazolványomat. Benéztem a közösségi terem ajtaján, és láttam, amint Piper a terem elején ülve mesét olvas a kisebb gyerekeknek. Ezt a csoportot nem ismertem olyan jól, mint a többieket, de azért szerettem köszönni nekik,