Riadtan ébredtem, felültem az ágyban, és körülnéztem. Lágy fény szűrődött be az ablakon, de odakint még mindig esett. Maksim már nem volt sehol, az óra pedig reggel hatot mutatott. Már régen aludtam ilyen sokáig. Felkeltem, és visszahúztam a takarókat az ágy tetejéig. Kimentem a szobából, és meglepődve láttam, hogy Maksim az asztalnál ül egy csésze kávéval és a táblagépével.

– Jó reggelt!

– Még mi