A kezemben lévő papírokat bámultam. Sera valahogy kijárta, hogy korábban kiengedjék a kórházból. Azzal a feltétellel engedték haza, hogy minden héten bejön ellenőrzésre, hogy rendesen gyógyul-e.

Most ott álltunk a fekete SUV előtt, ami a bátyámhoz vitt minket. A keze az enyémbe csúszott, és megszorította. Valójában neki kellene félnie. Ehelyett én voltam az, aki habozott.

Ksen megállt mögöttünk. –