Kaelen szemszöge

Ott állt, földbe gyökerezett lábbal.

Tekintetünk találkozott, és úgy nézett ki, mintha kísértetet látna.

Aztán észhez tért, megfordult, és sarkon fordulva kiviharzott az irodámból.

„A francba” – löktem le magamról Vesperát, nem törődve vele, hogy a fenekén landol a földön.

„A büdös francba” – morogtam. „Tűnj el innen az istenverte életbe, Vespera, azonnal!”

„Miről beszélsz?”

„Megm