AZ ABLAKON beáradó napfénytől elvakítva Elara lassan kinyitotta a szemét. Pislogott párat, hozzászoktatva a szemét a fényhez. A karját a szeme elé tette, és nyögve a másik oldalára fordult.

„Te jó ég!” – kiáltott fel, amikor meglátta a padlón ülő Serát, aki meredten bámulta őt. Azonnal felült. „Mit csinálsz ott?” – kérdezte.

Sera felsóhajtott. „Próbáltalak felébreszteni, de nem sikerült. Így végül