Haza? Horkantam fel a szóra, és úgy néztem rájuk, mintha teljesen elment volna az eszük. „A ti otthonotok nem az enyém.”

„A mienk sem az” – válaszolta Killian. „Te vagy az otthonunk, Evelina. Bárhová mész, mi is oda megyünk. Nem érdekel minket, hol van az a hely. Amíg velünk vagy. Csak ez számít.”

Gúnyolódni akartam velük, kijelenteni, hogy nem tudják, mit beszélnek, de mielőtt megtehettem volna,