EVELINA VANCE

Éles nyilallás az alhasamban rántott ki az álomból. Zihálva kaptam levegő után, majd visszahanyatlottam az ágyra, nyögve a rajtam végigsöprő intenzív fájdalomtól. Felszisszentem, nagyokat lélegezve bámultam a plafont, és pislogva próbáltam rájönni, hol vagyok. Kétség sem férhetett hozzá: hónapok óta ebben a szobában voltam, fogalmam sem volt, hol.

„Caspian?” – suttogtam az ajtó felé