A társaim annyira próbáltak vigasztalni, de vigasztalhatatlan voltam. Nem tudtam felfogni, mi történt. Egyik percben megtudom, hogy édesanyám még él, nagynéninek tetteti magát, csak hogy még egyszer utoljára láthasson, a következőben pedig már el is ment. Fájt. Jobban, mint amikor rájöttem, hogy nem vagyok ember. Képtelen voltam belenyugodni a fájdalomba. Ez a lelkem mélyén gyökerezett, és felemés