Evangeline:

Kinyitottam a szemem, az erős fény elvakított, miközben egy nővért láttam a szobában. Fehér takaró fedte a testemet, és önkéntelenül is elhúztam a számat, mert a fények és a fehér szoba kínzásnak tűnt számomra. Enyhén szólva is úgy éreztem magam, mintha a világ végéről dobtak volna ide.

A tekintete egy pillanatra találkozott az enyémmel, majd elmosolyodott. „Víz…”

„Micsoda?” – kérdezte