Kétségbeesetten sóhajtottam, ahogy a házban mindenki más, akinek normális alvási ritmusa van, nyugovóra tért. Előbb a szüleim oltották le a lámpát, aztán a bátyám, Tobes, végül pedig Kaelen is elment aludni. Én pedig ott maradtam tágra nyílt szemmel a szobámban.

Napnyugtáig aludtam, így esély sem volt rá, hogy egyhamar elálmosodjak, még ha már majdnem hajnali egy óra is volt. Úgy éreztem magam, mi