Nem néztem hátra, egyszerűen nem voltam rá képes. A farkasom megőrült, és tudtam, hogy ha nem kényszerítem a menekülésre, szétmarta volna azt a mocskos kóbort, nem törődve a következményekkel. Lehunytam a szemem, kétségbeesetten próbálva kitörölni az emlékezetemből a képet, ahogy Kaelen Elarán fekszik, de nem ment. A jelenet beleégett az elmémbe, és minden eddiginél borzalmasabb kínzást jelentett.