– Persze, köszönöm, szívesen mennék – válaszoltam.

– Öhm, még valami. Csak tudatni akarom veled, hogy bármit szabadon kérdezhetsz tőlem, vagy bármit elmondhatsz. Az ajtóm mindig nyitva áll előtted – mondta. Megköszöntem, és beléptem a szobámba. Amikor láttam, hogy még mindig ott áll, elhatároztam, hogy adok neki egy kis jutalmat. Közelebb léptem hozzá, és egy gyors puszit nyomtam az arcára, majd v