– Úgy nézünk ki, mint akik viccelnek? Ő a gyereked és az én testvérem, akit elhagytál, aztán rám hárítottad a felelősséget és a bűntudatot – mondtam, és összefontam a karomat a mellkasom előtt.

– Istenem, hát ez hogy lehetséges, és hol találtál rá? – kérdezte anyám hitetlenkedve a szemében.

– Ezt majd később elmagyarázza neked, de mi azért vagyunk itt, hogy lássuk apát – mondtam, kézen fogtam Jess