Sötét volt az ég, hideg az idő, a szél üvöltve vert a kastély falaihoz, és az eső zuhatagokban ömlött.

L.V. felült az ágyban. Nem tudott aludni. Azóta nem tudott rendesen aludni, hogy újra meglátta Maevát, és az eső kopogása sem segített.

Mélyet sóhajtott, próbálta Maeva gondolatát elhessegetni, mert nem Maeva volt az a személy, akire gondolnia kellene.

Az egyetlen ember, akire gondolnia kellene,