Aznap este két óra körül felöltöztettem Clarissát. Jelenésünk volt a nagy, kövér szemétládánál.

„Hová mész?”

„Elviszem Mikuláshoz.”

„Várj, mi? Nekem is mennem kellene.”

„Jöhetsz, ha akarsz.”

„Seggfej vagy.”

„Vigyázz a szádra.”

Megint elkezdte azt a sírós műsort, pech. Három órával ezelőtt Eleanor és Eva elvitték az új legjobb barátnőjét, és elszállásolták az egyik házamban, kint a városon kívül.

E