„Miért vagy még mindig itt?” – mormogta Elle, hunyorogva, ahogy a hálószoba ajtaja megnyikordult. A függönyökön átszűrődő napfénytől lüktetett a feje, sóhajtva szorította a tenyerét a halántékához.

Alaric lépett be, egyik kezében tálcát egyensúlyozva. „Neked is jó reggelt,” mondta azzal az idegesítően nyugodt járásával.

Elle szeme az éjjeliszekrényen lévő órára tévedt. A világító piros számok 9:12