Dom az íróasztalánál ült, és olyan aktákat lapozgatott, amik a legkevésbé sem érdekelték.

Irodája – nagy, elegáns, és a legjobb bútorokkal berendezett, amiket pénzért csak venni lehet – inkább tűnt váróteremnek, mint munkahelynek.

Alig használta. Csak akkor jött be, ha feltétlenül szükséges volt, mint ma, amikor egy fontos megbeszélés kényszerítette az épületbe.

A legtöbb napon meg sem próbált meg