Elena átölelte saját magát, a karjait szorosan a teste köré fonta, mintha csak ez tartotta volna egyben.

A mellkasa nehéz volt, a torka fájt, és akárhányszor is pislogott, a szeme még mindig égett.

Fogalma sem volt, miért fenyegettek ennyire a könnyek, miért akart csak összegömbölyödni és addig zokogni, amíg semmi sem marad odabent.

Talán a nap alakulása miatt. Talán azért, amilyen gyorsan a dol