140. fejezet

ADDIE SZEMSZÖGE

Mellkasom összeszorult, és hiába próbáltam levegőt venni, úgy éreztem, megfulladok. A fülemben lüktető saját szívverésem csak rontott a helyzeten. Az apám kómában volt, és nem tudtam abbahagyni az önvádolást. Meg kellett volna bocsátanom neki. Mellette kellett volna lennem, amikor a legnagyobb szüksége volt rám.

Dom mellettem ült, keze gyengéden a hátamon pihent. – Add