Seraphina szemszöge

Alaric kezei úgy markolták a csípőmet, mintha a tulajdona lennék. Az ujjai épp elég erősen nyomódtak bele, hogy emlékeztessenek: az övé vagyok, még akkor is, ha nem akartam beismerni. Érintésének forrósága átégette a ruha rétegeit, a bőrömbe ivódott, és futótűzként terjedt szét bennem. A mellkasa olyan közel volt, hogy minden lélegzetvételnél súrolta az enyémet. Gondolkodni is