Seraphina szemszöge

Elvileg éppen el kellett volna mondanom Alaricnak a babát – a babát, akiről biztos voltam, hogy már ott növekszik bennem –, de ehelyett itt voltam a falhoz szorítva, a ruháimtól már megszabadítva, egy szál fehérneműben. Az egyik keze határozottan markolt a csípőmbe, mintha az övé lenne. Mintha én az övé lennék.

Már annyira hozzászoktam ehhez az érzéshez – hogy az övé vagyok. Só