Seraphina szemszöge

Egy egész napos buszozás után visszaértem Ashburybe. Ott állva a kis ház előtt, amit Elarával otthonnak hívtunk, éreztem, hogy a szívem olyan hevesen kalapál, hogy visszhangzik a fülemben.

Az előttem lévő ajtó nem csak egy ajtó volt. Egy fal volt köztem és minden között, amit elkerülni próbáltam – a gyász, a félelem és a bénító magány, amiről azt hittem, meneküléssel elszökhete