Amikor másnap reggel felébredek… fogalmam sincs, mit tegyek.

Úgy értem, a Belvedere Lakosztályban síri csend van – komolyan azt hihetné az ember, hogy egyedül vagyok. De… a szobámba parancsoltak.

Szabad… elhagynom?

Körülbelül öt percig tanakodom, aztán dühösen felsóhajtok, lerúgom magamról a takarót, teszek egy gyors kört a fürdőszobában, hogy rendbe szedjem magam, majd az ajtóhoz lépek és megraga