Szinte érzem, ahogy Cristiano megfeszíti az állkapcsát a frusztrációtól, még ha nem is látom. Amikor kinyitom a szemem, egy kis részem elégedetten látja, hogy igazam volt. Elkezd elhúzódni tőlem, de szorosabban átkarolom, még nem engedem el.

– Cris-M, nem lehetnénk újra csak barátok? – suttogom könyörögve. Megmerevedik, és nem próbál tovább elhúzódni. – Én nem… nem akarok közétek állni Vittoriával