– Isadora, úgy értem, leugrunk a teherautóról – mondja Finnian Sullivan nevetve, felém hajolva. – Nem egy hídról ugrunk le.

– Oké, látva, hogy eddig hogy ment ez a terv – mondom tágra nyílt szemekkel –, szerintem pontosítanod kell az ilyen részleteket, Finnian Sullivan.

Felnevet, rám vigyorog, majd lazán int a kezével, hívva, hogy üljek vissza és pihenjek. Megteszem, a lábának dőlve várunk a… macs