Elowen:

A házam bejárati ajtaja előtt ültem, nem tudva, hová menjek. Elvesztem a gondolataimban, és nagyobb fájdalmat éreztem, mint valaha hittem volna. Leginkább dühös voltam, és az volt a baj, hogy ezeket az érzelmeket nem akartam megmutatni a lányomnak. Gyakran küzdöttem ez ellen, mégis, most itt voltam, és elgyengültem.

Tudtam, hogy végül el kell mennem a szüleimhez, hogy elhozzam Seraphinát.