Sloane:

Egy pillanatra az Alfán felejtettem a tekintetem, miközben a ruháink lekerültek rólunk.

A szívem hevesen vert, és be kellett vallanom, az első alkalom után nem tudtam szabadulni az idegességtől.

– Nyugodj meg, Sloane – suttogta, észrevéve a félelmemet, miközben a kezemet a sajátjába vette. Hálás voltam azért, hogy némi együttérzést tanúsított. – Sokkal kevésbé fog fájni, ha ellazulsz.

Bóli