Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Dominic:
— Hogy érzed magad, Vivienne? — kérdeztem, belépve a gyengélkedőre.
Egy szót sem szólt. Ehelyett csak a takarójába kapaszkodott, felhúzva azt az álláig.
A nőre néztem; a dühöm még mindig ott parázslott bennem, de a falka orvosának szavai még mindig a fejemben jártak.
Nem haragíthattam magamra. Még mindig törékeny volt, és ezt észben kellett tartanom. A lehető legnagyobb kényelemben kellet