Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Dominic:

— Hogy érzed magad, Vivienne? — kérdeztem, belépve a gyengélkedőre.

Egy szót sem szólt. Ehelyett csak a takarójába kapaszkodott, felhúzva azt az álláig.

A nőre néztem; a dühöm még mindig ott parázslott bennem, de a falka orvosának szavai még mindig a fejemben jártak.

Nem haragíthattam magamra. Még mindig törékeny volt, és ezt észben kellett tartanom. A lehető legnagyobb kényelemben kellet